MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPSZAK

Képzési tájékoztató mechartonikai mérnöki 1

Képzési tájékoztató mechatronikai mérnöki 2.

Forrás Rádió - Molnár László Interjú (2015.) - Lézertechnológia

A képzés célja, elsajátítandó szakmai kompetenciák

A mechatronikai mérnöki alapképzési szak az egyik olyan alapképzési szak, amely a régi rendszerben (a Bologna-i dekrétumban elfogadott lineáris kétciklusú rendszer előtti, az úgynevezett egyciklusú képzésben) nem létezett. Új szakról lévén szó nagyon fontosnak tartjuk, hogy az előre belátható műszaki fejlődést is figyelembe véve, vázoljuk a mechatronikai mérnöki pályát és az erre felkészítő képzést.

Induljunk ki abból, hogy milyen folyamatok játszódnak le a műszaki fejlődésben, és próbáljuk megbecsülni, hogy 3–5 év múlva, amikor a most beiratkozott hallgató mint kész mérnök hagyja el a Főiskolát, milyen kihívásokkal találja magát szemben. A műszaki fejlődésben sokféle folyamatot lehet megfigyelni, a mi szempontunkból a legfontosabbat nagyon egyszerű megfogalmazni: az ember az idők folyamán egyre intelligensebb és hatékonyabb gépeket, eszközöket hozott létre. Kezdetben a gépek intelligenciáját pusztán mechanikus szerkezetekkel, például bütykökkel, ütközőkkel, emelőkarokkal meg lehetett oldani, azonban a múlt század második felében az informatika olyan rohamos fejlődésnek indult, amelynek egyszerűen nincs párja a műszaki fejlődésben. Ebből következett, hogy a mesterséges intelligencia hordozója egyértelműen az elektronika lett úgy, hogy az elektronikus és az informatikai elemek kezdtek beépülni az addig tisztán gépészeti rendszerekbe.

A beépülés idővel, a múlt század ’80-as, ’90-es éveiben, egybeépülést, azaz integrációt is jelentett, az eredmény pedig az eddigiekhez képest egy sokkal hatékonyabb, általában optimalizált rendszer (gép, eszköz) lett, amelyet az integráció miatt már nem lehet mechanikai, elektronikus vagy informatikai egységekre szétszedni (vagy úgy konstruálni), csakis egységes egészként, rendszerszemlélettel lehet az ilyen rendszereket megközelíteni. Az ilyen eszközökkel, berendezésekkel foglalkozik a mechatronika. A mechatronikai mérnököknek pedig az az egyik fő tevékenységük, hogy ilyen integrált, mesterséges intelligenciával rendelkező rendszereket üzemeltessenek, illetve ha tovább tanulnak, akkor az elért magasabb, mestermérnöki szintű végzettséggel mechatronikai rendszereket tervezzenek is.

A mechatronika tudományterületének meghatározására a legelfogadottabb definíció így hangzik: a mechatronika a gépészet, az elektronika és az informatika egymás hatását erősítő integrációja a gyártmányok és folyamatok tervezésében és gyártásában. Bár ez a megfogalmazás elég tágan határozza meg a mechatronikát, mégis szükséges néhány megjegyzést hozzáfűzni. Az első, hogy a mechatronikában alapvetően mindig egy gépről vagy gépészeti rendszerről van szó, ez áll a középpontban, és ezt kell elektronikával, informatikával (lehet mondani mesterséges intelligenciával) ellátni, felszerelni. Ezért a mechatronikai képzések jelentős mértékben tartalmaznak gépészmérnöki ismeretköröket.

A második fontos megjegyzés a definícióban az egymás hatását erősítő (idegen szóval szinergikus) hatás, amely az egyes részrendszerek integrációjára és ebből következően a hatékonyabb és optimalizáltabb működésre, az eddig nem létező, új minőségre utal. A mesterséges intelligencia elterjedésének, az egyre integráltabb konstrukciók megjelenésének, ma nem látszanak a határai, ezért jogos az a feltételezés, hogy ez az integrációs folyamat tovább fog haladni, és a mechatronikai berendezések uralni fogják a következő évtizedeket, és a műszaki terület minden ágazatába behatolnak, még oda is, ahol ma még nem is gondolunk rá.

A képzésről

A képzés szakmai eredménye

A mechatronikai mérnöki tevékenység és az ennek megfelelő képzés egyik legfontosabb jellemzője, hogy a hagyományos tudományterületek között helyezkedik el, idegen szóval interdiszciplináris jellegű. Ezért több is, meg kevesebb is, mint a hagyományos gépészmérnöki vagy villamosmérnöki tevékenység és képzés, egyetlen szóval jellemezve: más. Kevesebb abban, hogy órarendi korlátok miatt szükségszerűen kevesebb ismeretanyagot kapnak a hallgatók a gépészet, a villamosmérnökség és az informatika területéről, mint a kizárólag fent megnevezett szakok hallgatói. Más oldalról pedig a mechatronikai szak szélesebb körű ismeretanyagot ad, amit úgy tudunk bemutatni, hogy megvizsgáljuk a hagyományos gépészmérnöki és a mechatronikai szemléletmód közötti különbséget. A hagyományos szemléletmód azt vizsgálja, hogy a mechanikai rendszerek (beleértve a hő- és áramlástani rendszereket is) milyen válaszokat adnak (deformáció, sebesség, gyorsulás, hőáram stb.) a különböző bemenetekre (gerjesztésekre), és ezzel vége is van a rendszervizsgálatnak. A mechatronikai szemléletmód fordított: a kimenet, a válasz rendszerint elő van írva, tudjuk, hogy mit akarunk elérni (például hogy a rendszer adott pontján mekkora legyen az elmozdulás, a hőmérséklet vagy akármilyen más mechanikai paraméter). Ehhez érzékelőkre, mérésre, jelfeldolgozásra, mesterséges intelligenciára és a folyamatokba beavatkozó aktuátorokra van szükség, amelyek a hatékonyabb működés érdekében nem külön egységekben, hanem a gépészeti berendezésbe beleintegrálva jelennek meg, sok esetben úgy, hogy az összetevők eredeti határai már nem is ismerhetők fel. Ez a mechatronika területe és az erre kidolgozott képzési struktúra azt kívánja szolgálni, hogy az ipar, a társadalom számára kiképzett mechatronikai mérnökök képesek legyenek mechatronikai rendszereket üzemeltetni, gyártani, karbantartani, valamint a tanulmányaikat ezen a területen tovább folytató hallgatók képesek legyenek mechatronikai rendszerek tervezésére is.

A szakon oktatott főbb témakörök

A szakon oktatott főbb témakörök a következők: természettudományos ismeretek, gazdasági és humán ismeretek, gépészmérnöki ismeretek, elektrotechnikai és elektronikai ismeretek, szenzor és aktuátortechnika, informatika és a szakirány keretében a lézertechnológia. A lézertechnológia szakirány keretében az ipari megmunkáló lézerek működésén és működtetésén kívül megismerkednek a hallgatók a lézerhelyes tervezéssel és a különleges lézeres technológiákkal is. Ezeket az ismereteket a Főiskola területén most telepítés alatt álló lézertechnológiai laboratóriumban kapják meg a hallgatók.

Munkerő-piaci lehetőségek

A mechatronikai mérnöki alapképzési szak tanterve követi azt a filozófiát, hogy viszonylag erős gépészeti alapismeretekre van szükség, azonban a mechatronikai szakos hallgatóknak elektronikai és informatikai ismeretanyagra is szükségük van, ezért gépészeti ismereteik nem lesznek, mert nem lehetnek olyan mélyek, mint egy gépészmérnök szakos hallgatónak. Ez a hátrány azonban megtérül, ha azt vesszük figyelembe, hogy cserébe a mechatronika szakos hallgatók ismeretköre szélesebb, átfogóbb, mivel három területet (gépészet, elektronika, informatika) ölel fel. Nyilvánvaló, hogy a munkaerő piacon egy olyan végzettségű ember könnyebben tud elhelyezkedni és talán könnyebben tud váltani is, akinek ismeretköre szélesebb alapokon nyugszik. Tekintettel arra, hogy a jövő a mechatronikai rendszereké, akár az automatákra, a robotokra, a járművekre, a gépgyártásra, a háztartási gépekre gondolhatunk, a végzés utáni elhelyezkedés nem lehet kétséges. Az ipar várja a mechatronikai mérnököket, mert a mechatronikai berendezések fejlődése csak most kezdődik. A jövőben várhatóan olyan területeken is megjelenik majd a mechatronika, mint az energetika (megújuló források), a mezőgazdaság, az orvostudomány, a vegyipar, az élelmiszeripar és a ma még szinte beláthatatlan területek.

Továbbtanulási lehetőségek

A mechatronikai mérnöki alapszakon végzett hallgatók számára is nyitva áll a lehetőség a továbbtanulásra. Ez azt jelenti, hogy a tanulmányaikat sikeresen befejezett hallgatók mindenféle korlátozás, vagy különbözeti vizsga nélkül jelentkezhetnek az országban folyó bármelyik felsőoktatási intézmény által meghirdetett mechatronikai mesterképzési szakra. A mestermérnöki szak elvégzése után a hallgató nemcsak üzemeltetésre és karbantartásra lesz képes, hanem a mechatronika mérnöki mesterdiploma felkészíti a hallgatót mechatronikai rendszerek tervezésére is. Azok a hallgatók, akik még ennél is tovább akarnak tanulni, jelentkezhetnek valamelyik egyetem doktori iskolájának a programjára is.

Képzési kimeneti követelmények

Képzési idő:

  • 7 félév

Teljesítendő kreditek száma:

  • 210

Munkarend:

  • nappali és levelező

Képzési terület:

  • műszaki tudományok

Képzési ág:

  • gépész
  • közlekedési
  • mechatronikai mérnöki

Végzettségi szint:

  • alapfokozat (baccalaureus, bachelor, röv.: BSc)

Végzettség megnevezése:

Mechatronikai mérnök

Nyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

Lézertechnológia szakirány

A mechatronikai mérnökképzés elindításának az volt a célja, hogy országosan egyedülálló, unikális képzést adjon azon hallgatók számára, akik továbbtanulásukat az Edutus Főiskolán folytatják. Ennek érdekében a képzés szakmai törzsanyagára egy olyan szakirányt létesítettünk, amely sehol máshol az országban nem található. Ez a lézertechnológia. A lézertechnológia nemzetgazdasági szempontból is kiemelt fontosságú, szerteágazó kulcstechnológia, ám jelenleg a felsőoktatási képzések csak érintőlegesen foglalkoznak ezzel a területtel. Következésképpen Magyarországon hiányzik az a felsőfokú végzettségű szakember gárda, amelyik képes lenne nagy hozzáadott értékű termék és termelés fejlesztésére. A lézertechnológia szakirány elindításával ezt a hiányt szüntetjük meg. A lézertechnológia oktatása nemcsak elméleti szinten történik, mert a Főiskola elnyert pályázat keretében igen jelentős infrastrukturális fejlesztést hajt végre, így a lézertechnológia szakirány elvégzésével a hallgatók olyan egyedülálló felsőfokú ismereteket szerezhetnek a lézeres megmunkálási technológiák témaköréből, amelyeket a jövőben a munkaerőpiacon jól tudnak majd hasznosítani.